A harmatpont jelentése valójában a víztartalom kérdése. Ezért közvetlenül detektálhatjuk a víztartalmat, hogy a táblázat átalakításával megkapjuk a megfelelő harmatpont hőmérsékletet.
Általános vizsgálati módszerek: telítési hőmérséklet különbség módszer, kapacitás módszer, harmatpont módszer.
(1) Telítettségi hőmérséklet különbség módszer. A víztartalmat a levegő telítési hőmérséklete és a tényleges hőmérséklet különbsége határozza meg. Sűrített levegő hőmérőbe helyezésével, majd hőmérsékletének mérésével meghatározható a víztartalom. Ezzel a módszerrel hosszú ideig tart a levegő telítettségig történő felmelegítése, és az eredmények pontossága attól függ, hogy a fűtési folyamat elegendő-e.
(2) Kapacitás módszer. Használja a levegő kapacitását a víztartalom mérésére, konkrétan egy kondenzátor sűrített levegővel való érintkezésére, majd figyelje meg a kondenzátor kapacitásértékét, ennek változása meghatározhatja a levegő víztartalmát. Mivel a levegő kapacitásértéke nagyon kicsi, ennek a módszernek a pontossága viszonylag alacsony.
(3) Harmatpont módszer. A módszer először a levegő lehűtését foglalja magában egy kondenzátoron keresztül, hogy a vízgőzt folyadékká kondenzálja. Ezután a kondenzátort egy szivárgásmérővel (amely a levegő vízgőztartalmát méri) csatlakoztatják, és a harmatpont tartományán keresztül következtetnek az eredeti levegő nedvességkoncentrációjára. Ez a módszer megbízható és gazdaságos, és a leggyakrabban használt mérési módszer az iparban.
